Hírlevél megnyitási arány. Mik a jó értékek, és hogyan tudod növelni egyszerű eszközökkel?

Nem az a baj, ha még nem építesz listát, és nem küldesz heti legalább 1-2 levelet a listának - hanem az, ha nem kezded el most azonnal. A "hányan nyitják meg a leveleket" egy gyakori, fontos, és jogos kérdés, erről szól ez az írásunk.

2006-ban küldtem az első leveleket az első listánkra. Kicsit filozófiai kérdés is, hogy az azóta meglévő 3000+ fős listánk most ugyanaz a lista-e, vagy ez már a sokadik váltáson átesett sokadik lista… de ne menjünk el túlságosan a filozófia irányba. Emlékeim szerint sosem koncentráltam arra, hogy mekkora a megnyitási arány lesz egy-egy levélnek, amikor azt készítettem, de utólag azért mindig nézegettem, hogy miként sikerült – és ebből megpróbáltam tanulni. Lényegében ebben az egy gondolatban benne van minden, ami a hírlevél megnyitási arányról gondolok: nem az a lényeg, hogy mekkora, és nem az a helyes cél, hogy minél nagyobb legyen, de mégis érdemes figyelni rá, mert jó visszajelzést ad arról, hogy jól csinálunk-e valamit, vagy sem.

Van már nagyon részletes és átfogó írásunk az email marketingről. Ha érdekel téma, akkor mindenképpen fusd át ezt is: Email marketing – minden, amit vállalkozóként tudnod kell a témáról!

Mi értelme van a “mi számít jó megnyitási aránynak” kérdést boncolgatni?

Ha engem kérdezel, akkor annyi, hogy képbe kerülj nagyjából, hogy jó nyomon vagy-e. Hogy a saját számaid miként viszonyulnak az iparági átlagokhoz. Hogy felismerd, hogy az email marketingben végzett munkádnak van-e olyan eredménye, ami “elvárható”. Sem jobb, sem rosszabb nem lesz attól a helyzeted amúgy, ha megtudod, hogy jobb a megnyitási arányod az átlagnál, vagy ha éppen rosszabb. Pontosabban a helyzeted attól lehet jobb, ha teszel valamit akkor, amikor végre felismered, hogy nem lehetsz elégedett az eredménnyel.

Ha rájössz, hogy rendszeresen küldesz levelet, de a megnyitási arányaid nagyon elmaradnak az elvárható (avagy átlagos) eredménytől, akkor az egy jele annak, hogy érdemes lenne valamin változtatnod. Tanulnod, fejlődnöd a témában, megérteni bizonyos összefüggéseket. Ebben az írásban pár tippet tudok adni, hogy mik lehetnek a problémák, ha alacsony a megnyitási arányod.

Mi számít jó megnyitási aránynak?

Egyszerűsítsük le a dolgot, és mondjuk azt, hogy jónak számít az, amit az átlagosnál jobb! Ha tudsz angolul, és érdekel nagyon részletesen, iparági bontásokban, meg minden módon az átlag, akkor ajánlom a Mailchimp cikkét az átlagos megnyitási arányokról. Én kivettem belőle a lényeget, és ezt osztom meg most veled. Igaz, hogy amerikai adatokról van szó, de óriási különbségek nincsenek az emberek viselkedésében, és irányadó számoknál többre úgysem jók ezek.

Minden piacot és iparágat összevonva, tavalyi adatok alapján

az átlagos email megnyitási arány 21.33%.

Ha egy kicsit belemászunk a számokba (de azért nem olyan nagyon), akkor azonnal látszik, hogy

e-kereskedelmi témában ez az átlag például már csak 15.68%.

Akkor most mi számít jó megnyitási aránynak? Mert azért jó azt figyelembe venni, hogy ezekben az átlagokban benne vannak azok is, akik kutyaütőül csinálják, és azok is, akik szuperjól. A tapasztalatom az, hogy a többség gyengén csinálja, és csak kevesen csinálják igazán jól. Ez azt jelenti, hogy a jó megnyitási arány azért egyértelműen jelentősen az átlag felett lehet.

A Klikkmarketing saját email listáján lévő küldéseknél például keresni kell azokat a leveleket, amik nem haladják meg a 25%-os megnyitást.

Az emúlt egy év átlagos megnyitási aránya a Klikkmarketing listáján 34%.

Ebben persze nálunk is benne vannak a tranzakciós emailek. A hírlevél feliratkozás utáni első “köszi, hogy feliratkoztál” levelünk például 59%-os megnyitási aránnyal rendelkezik. De azért a leveleink 80% “tömeges levél”, amit a listára küldünk, például az új blog bejegyzések értesítője. Ezeknél az “átlagos” leveleknél is azért 30% körüli az átlagos megnyitás.

Módosító körülmények a megnyitási arányok kapcsán

Nagyon nem mindegy, hogy milyen emaileket nézünk. Egészen mások az elvárható számok, különféle iparágakban, különféle helyzetekben, különféle lista méreteknél, különféle emaileknél. Néhány példa ezek közül:

Az ún. tranzakciós emailek megnyitási aránya mindig relatíve magas szokott lenni. Tranzakciós emailnek számít például egy vásárlás vagy egy hírlevél feliratkozás visszaigazoló levele. Ha te csak ilyen leveleket küldesz email marketing címszóval (tehát nincsenek “heti leveleid”), akkor az nem olyan nagy szám, ha az arányok jók.

Ha webshopod van, és minden vevőt kérés nélkül ráteszel a listádra, majd elkezded őket heti akciós levelekkel bombázni (spammelni?), akkor tuti, hogy nem lesz jó a megnyitási arányod. Nem kérték a leveleidet, nem biztos, hogy van benne érték a vevők számára, tehát nem csoda, ha alacsony a megnyitási arányod.

Ha minden tag a listádon maga iratkozott fel, és első perctől klassz infókat igyekszel küldeni, akkor nem lehet olyan rossz az átlagos megnyitás. Ha mégis úgy érzed, hogy alacsony, akkor érdemes foglalkoznod a dologgal, hogy miként tudnád jobban csinálni.

Egy hírlevél sorozat esetén minden egyes levélnél csökkenni szokott a megnyitási arány. Hírlevél sorozat például az, ha 5 egymást követő levélben mutatod meg az 5 legklasszabb blog bejegyzésedet az újonnan feliratkozóknak. Ezt a konkrét esetet hívhatjuk “welcome sorozatnak” is, mert ezzel üdvözlöd tulajdonképpen az újakat. Az állítás az, hogy az 5. levelet mindig kevesebben fogják megnyitni, mint az elsőt. Ez valahogy törvényszerű, hogy elkezdenek lemorzsolódni az olvasók.

Hogyan növelhetem a leveleim megnyitási arányát?

Fontos komplexen gondolkodni a témáról, és nem a megnyitási arányra fókuszálni. A megnyitási arány egy következménye egy csomó mindennek. Az alábbiaktól függ közvetlenebbül a megnyitási arány, ezért ezek javításával növekedni fognak az értékeid:

A lista minősége. Ha összevásárolt, vagy megkérdőjelezhető megoldásokkal épített listád van, akkor óhatatlanul nagy hátránnyal indulsz. Ha minden egyes listatag önként és örömmel iratkozott fel, és várja a leveleket, akkor a kiindulási helyzet igazán jó, és ez nagy befolyással lesz a megnyitásokra is.

A levelek hasznossága a tagok számára. A lényeg az, hogy értékesnek érzik-e a tagok a leveleket. Ha igen, akkor amint meglátják majd, hogy küldtél megint valamit, már nyitják is meg. A tárgysor, meg az egyéb optimalizálási megoldások is számítanak, de az értékadás a lényeg.

A kapcsolatod a tagokkal. Részben összefüggésben van az értékadással, de azért nem mindegy, hogy például személyesen ismered a tagokat, mert a személyes vevőid, vagy járnak az előadásaidra, vagy bármi hasonló – vagy számukra “te” csak egy cég vagy, akitől vásárolni szoktak ezt-azt. A kapcsolatnak az is a része, hogy milyen gyakran kommunikálsz. A mi ajánlásunk a minimum heti szintű kommunikáció. A módszertanunkban heti min. 2 levél szerepel ajánlásként: 1 levél a heti blog bejegyzésedről, egy pedig lehet értékesítés vagy bármi más célú.

Az emailek tárgysora. Természetesen ez is számít, de ez olyan szerintem, mint a tuning egy sportosabb autón. Egy Trabantot hiába tuningolsz, akkor sem lesz belőle Maserati. Persze fontos a tárgysor, ez látszik az általunk küldött leveleken is, de én például nem biztos, hogy tudnék olyan béna tárgysort írni, amit ne nyitna meg mondjuk 20% – mert az előző pontok rendben vannak.

A feladó neve. Ez is a tuning kategória szerintem, de azért fontos figyelni a részletekre. Itt arra gondolok, hogy a felhasználók szemszögéből ki küldi a leveleket, avagy szó szerint kinek vagy minek a neve van a feladó helyén. Nálunk például én (Gál Kristóf) küldöm “személyesen” a leveleket (pontosabban: “Gál Kristóf | Klikkmarketing” – így a nevem is és a márkánk is ismerős lehet). Ha például elkezdenénk más néven küldeni a leveleket holnaptól, biztosan elkezdene csökkenni a megnyitás.

Hogyan tovább?

Ha rám hallgatsz, akkor nem feszülsz rá nagyon arra, hogy 29 vagy 30% a megnyitási arányod, de igyekszel felismerni azt, ha csak 20%, pedig 30% lenne az, ami a “jóságot” jelezné. Egyébiránt pedig az alábbi lépéseket érdemes MOST AZONNAL megtenned, ha előre akarsz lépni ebben a témában:

  1. Ha még nem teszed, akkor azonnal kezdj el email listát építeni! Ha komolyan gondolod a vállalkozásodat, márkát szeretnél építeni, ami 10 év múlva is él, és sokkal jobban virágzik, mint most – akkor még mindig az egyik fontos eleme a “játéknak” a lista. Ha kell még infó ehhez, akkor nézd meg a megaírásunkat az email marketingről!
  2. Tarts önvizsgálatot: milyen a listád? Őszinteség, őszinteség, őszinteség. Ha úgy érzed, hogy csak azért van listád, hogy ha megkérdezem, akkor ne legyen kellemetlen azt mondani, hogy nincs… az még nem az igazi! A listád inkább legyen kicsi, de minőségi. Inkább legyenek rajta csak 100-an, de legyen mindegyik feliratkozó értékes. Ha komoly gondot jelez az önvizsgálat, akkor ne szégyelj akár nyomni egy újraindítás gombot és akár nulláról elkezdeni építeni egy szép, tiszta, minőségi listát! (Mi már többször is megnyomtuk a reset gombot…)
  3. Kezdj el jobb kapcsolatot építeni a tagokkal! Ha szükséges, küldj gyakrabban levelet (heti 1-2-3 körül van az ajánlott adag, helyzettől és céltól függően), és küldj jobb leveleket, amik igazán értéket adnak a listának!
  4. Iratkozz fel a mi listánkra, hogy lásd, mi hogyan csináljuk! Nem azt mondom, hogy a világon senki nem csinálja nálunk jobban az email marketinget, de ha te is úgy csinálnád, ahogyan mi (nem pontosan úgy, de követnéd azokat az elveket, amiket mi követünk), akkor garantálom, hogy nem panaszkodnál az email marketing eredményeidre. Szóval regisztrálj a listánkra!

Ezeket olvastad már?

Miért jó a Google Ads?

Miért jó a Google Ads?

Bevezetőként lássuk mi is az a Google Ads! Az online marketing eszköztárának egyik fizetős szereplője, méghozzá az egyik leghatékonyabb. A kedvelt PPC (pay-per-click) módszert alkalmazza, tehát csak azok után a hirdetések után kell fizetnünk, amikre valaki rákattint és így eljut a honlapunkra. Lehet, hogy többezerszer megjelenik a linkünk, de csak...

Elolvasom
A kiemelkedő közösségimédia-tartalmak 4 aranyszabálya

A kiemelkedő közösségimédia-tartalmak 4 aranyszabálya

A közösségimédia-aktivitás nagyon alkalmas arra, hogy alibizés, pótcselekvés, saját magunk becsapása legyen belőle. Bárki tud posztolni például a Facebookra, csak épp nem mindegy, hogy hogyan! A kö...

Elolvasom
Miért érdemes tisztán vállalkozni?

Miért érdemes tisztán vállalkozni?

Finoman szólva nem kirívó eset, ha valaki itthon nem tisztán intézi a cége működését. Nem mindenről adunk / kérünk számlát. A munkatársak nem csak a hivatalos úton kapnak fizetést. Néha a számlagyá...

Elolvasom