Ismét Jakob Nielsen – a web usability (használhatóság, ergonómia) atyjának – nyomait követem, ismét egy nagyon érdekes és fontos téma: milyen hosszúak legyenek a blog bejegyzések (vagy cikkek)?
Mennyi információra van szüksége egy érdeklődőnek? Hol van a határ a túl sok és a túl kevés információ (értsd: túl rövid és túl hosszú írás) között, és ebből következően mi az optimális információmennyiség?
Mint sok más elméleti(nek tűnő) kérdés kapcsán, ebben az esetben is többféle olyan “megoldás” van (konkrétan kettő), amelyek mindegyike igaz! Azt is be lehet bizonyítani erős érvekkel, hogy a hosszabb írások az előnyösebbek, de legalább ilyen jól védhető a rövid cikkek álláspontja is. Na most akkor…??
Mi az egész kérdéskör alapja? Azok az előnyök, amiket az érdeklődők a cikkek elolvasása után megszerezhetnek. Vajon jobb egy jó hosszú és alapos, minden részletre kiterjedő, átfogó cikk, vagy hasznosabb lenne egy tömörebb, jobban a lényegre törő, inkább gondolatébresztő – a “hozzáolvasást” segítő linkekkel megtűzdelt – írás?
A különböző felmérések és kutatások alapján úgy tűnik, hogy (mi, olvasók) nem magában értelmezzük az olvasottak hasznosságát, hanem az információ megszerzésére fordítandó energiának (tipikusan persze az időnek) és a megszerzett információnak (a hasznosságnak) egyfajta arányát érzékeljük.
Egy gyors példa: ha egy 200 szavas cikk hasznosságát 100 pontnak vesszük, akkor általában egy 400 szavas cikk hasznossága nem 2 x 100 lesz, hanem mondjuk csak 180, mert a cikk hosszának növekedésével a hozzáadott információk értéke egyre csökken – a kisebb részletek nem lesznek olyan fontosak már. Ezért “matematikailag” jobban járunk, ha két 200 szavas cikket olvasunk el, mert akkor a megszerzett hasznosságpontunk 200 lesz, tehát jobban jártunk a két rövidebb cikkel, mint az egy hosszúval! (A konkrét pontértékeknek nincs most jelentősége, csak példaszámok!)
Persze ebből nem érdemes azt a következtetést levonni, hogy csak rövid írásokkal szabad operálni, de ha üzleti blogot ír, vagy rendszeresen cikkeket helyez el a honlapján érdeklődők szerzése céljából, akkor (általában!) valószínűleg előnyösebb a heti 1 rövidebb írás, mint 3 hetente egy jó nagy lélegzetvételű cikk.
Fontos az “általában” szó! A konkrét tartalomkészítési stratégiát mindig a konkrét üzleti helyzethez kell igazítani. Ha az iparág megköveteli a hosszú és alapos cikkeket, akkor pusztán a fentiek miatt nem feltétlen érdemes rövidebb írásokkal próbálkozni. Egy energetikai szaklapban emiatt még nem kell az atomenergia felhasználási módjainak újdonságairól a korábbi 5 oldalas cikkek helyett 100 szóban írni. :)
Mi tehát a javaslat?
A legtöbb olvasónak a rövidebb, könnyen áttekinthető írások fognak tetszeni, így jó ötlet többségében ilyen cikkeket publikálni. Vannak azonban olyanok, akiknek szükségük van a részletesebb, átfogóbb információkra, ezért ha az ő igényeiket is ki akarja elégíteni, akkor gyártania kell hosszabb, tartalmasabb cikkeket is!
Forrás: az említett Jakob Nielsen cikk.
