A te cégednek is vannak ám válaszai a szóban forgó 6 kérdésre, akár tudsz róla, akár nem. Nem az a kérdés tehát, hogy vannak-e válaszok. Hanem az, hogy te adsz választ a kérdésekre, és így te tartod a kezedben a céged sorsát, vagy pedig ahogy esik úgy puffan jellegűek a válaszok, esetleg tele van “ki tudja” válaszokkal a képzeletbeli kérdőív?
Miért kell ennyit variálni ezekkel a kérdésekkel? Nekem stratégiai kérdések nélkül is jól megy.
Csak akkor kell annyit variálni ezzel,
ha a magyar cégek top 10%-ába akarsz kerülni,
ami a színvonalat, a sikerességet, a profitot és hasonlókat illeti. Ha egy akarsz lenni a 100 közül, akkor csináld a szokásos dolgokat, amit mindenki más csinál. Nézz szét a konkurensek között, válaszd ki a számodra legszimpatikusabb működést, és kezdd el te is azt csinálni. Talán eddig is ezt csináltad, nem lesz nehéz.
A Klikkmarketingben nem igazán foglalkoztam ilyen stratégiai kérdésekkel egészen 2015-2016-ig, azaz a cégem első 10 évében. Ezzel együtt eljutottunk a nettó 100 milliós árbevételig, és a közel 20 fős méretig.
És majdnem bele is álltunk a földbe, azaz majdnem csődbe mentünk utána 1-2 év alatt. Lementünk egészen 8 főig a 17-ről, masszív veszteséget termeltünk, amit csak nagy nehezen tudtam először lassítani, aztán végül megállítani. Nem olyan ritka ez a forgatókönyv a stratégiai átgondoltság nélkül növekvő cégek között. Nem jó ügyfeleket szereztünk, nem jó árakat alkalmaztunk, egyszerűen nem jó irányba mentünk, mert ész nélkül mentünk előre.
A példa, amin keresztül megmutatom a 6 stratégiai kérdést
Hogy ne elméleti szinten mozogjak, egy konkrét példán keresztül fogom megmutatni, hogy például milyen egy rossz vagy egy jó válasz a kérdésekre. A konkrét példa a Klikkmarketing egyik fő szolgáltatása, a Google Ads és a Facebook hirdetések menedzselése lesz. Ebből máris láthatod, hogy nem biztos, hogy az egész cégednek összesen egy válasza lehet minden kérdésre, hanem lehetséges, hogy üzletáganként, vagy fő termékenként, vagy valami más mentén, akár többféle válaszcsoport is lehet.
Amire NAGYON vigyázz, hogy
ne szabotáld a saját sikereidet azzal, hogy az egészre legyintesz egy nagyot
és azt mondod, hogy
- te nem a Klikkmarketing vagy,
- te nem is szolgáltató cég vagy,
- te nem is cégeknek adsz el,
- te nem is vagy még “olyan nagy” cég,
és a többi. Próbáld meg alkalmazni a saját cégedre a kérdéseket. Próbálj meg a saját céged szemüvegén nézni mindent. Mindegy, hogy én most “nem jó” példákat hozok szerinted. Ez nem fog segíteni neked, ha ilyen kifogásokkal operálsz. Értsd meg a koncepciót, és adaptáld a saját cégedre!
Kérdés #1: Kinek akarunk eladni?
Az elején ezen szinte senki nem gondolkozik komolyabban. “MINDENKINEK, aki … [azt akar venni, amit én kínálok].” Ezzel komolyan mondom, egész messzire lehet jutni. Messzire, de egy ponton túl nem.
Ha megállt a céged a növekedésben (vagy el sem indult…),
akkor szinte biztos, hogy érdemes lenne ezen a kérdésen alaposan elgondolkoznod.
(A példákban tehát a Klikkmarketing egyik fő szolgáltatása kapcsán teszem fel a képzeletbeli kérdést magamnak. Az előző blokkban részletesebben kifejtettem ezt.)
Nem jó válasz: Olyan cégeknek, akik hirdetni akarnak és van elég pénzük.
Jó válasz: Az alábbi tulajdonságokkal, méretekkel és gondolkozással rendelkező cégeknek: ezek nagyjából 5 – 25 fős cégek, akiknek minimum 40-50 millió forint az éves árbevételük. Megfelelő árréssel rendelkeznek, és stabil a pénzügyi helyzetük. A cégméret és a bevétel azért fontos, hogy a cég már “túl legyen” a kezdeti nehézségeken, és legyen már egyfajta “bizonyíték” arra, hogy a vállalkozó egy jó vállalkozó. Már min 2-3 éve a piacon vannak, és alapvetően már most is sikeresek. Az online marketingjük viszont gyengébb, mint a cégük, és ez már akadályozza a fejlődésüket. A cég tulajdonosa (aki még benne dolgozik a cégben) etikusan és becsületesen gondolkozik, és így is vezeti a cégét. Tudja, hogy a jó minőségű szolgáltatásoknak ára van, és nem sajnálja a pénzt arra, ha valami jó és amúgy eredményt hoz. Nem csak mondja, hogy “bármennyit költhetünk, ha jól megy”, hanem tényleg meg is teszi, mert bőségben gondolkozik, nem szűkösségben. […]
Nem akarok még 5 oldalt írni, de tudnék. :) Érzed, hogy mennyivel több erő van a jó válaszban (ami amúgy nyilván tényleg a része a mi válaszunknak, de persze összességében csak egy példa)?
TIPP: Sokkal könnyebb megmondani, hogy kiknek NEM akarsz eladni. Az én fenti példám egy elég haladó szint azért, és több éves munka van abban, hogy ennyire ki tudtuk ezt dolgozni, és ennyire tisztán látunk. A semminél az is fényévekkel jobb, ha először megmondod, hogy kiket nem akarsz ügyfélnek. Például alkudozóknak, vagy azoknak, akiknek túl gyorsan kell valami (mert te nem tudsz vagy nem akarsz olyan gyorsan szállítani), vagy cégeknek nem akarsz eladni, vagy éppen magánszemélyeknek, stb.
Miért olyan fontos jól megválaszolni ezt a kérdést? Azért, mert csak akkor tudsz igazán jó ajánlatokat készíteni (ami lehet termék, szolgáltatás, vagy ezek kombinációja), csak akkor tudsz ezeknek az ajánlatoknak igazán jó honlapot készíteni, és csak akkor tudsz igazán jó kommunikációt, hirdetéseket, blogot, bármit csinálni, ha pontosan tudod, hogy kinek akarsz eladni.
Kérdés #2: Mi az ő legnagyobb kihívása vagy problémája?
Ez a kérdés, vagyis a pontos (és helyes!) megválaszolása, akkor fog a legnagyobbat szólni a céged eredményei szempontjából, ha az az érzésed, hogy baromi jók a cuccaid, tényleg a jó vevőket éri el a marketinged, de egyszerűen nem reagálnak. Valószínűleg azért nem reagálnak, mert nem a problémájukról beszélsz, hanem magadról, vagy a cuccaidról. Vagy mert pont ugyanazt mondod, mint mindenki más a piacon.
(A példákban a Klikkmarketing egyik fő szolgáltatása kapcsán teszem fel a képzeletbeli kérdést magamnak. Az egyik első blokkban részletesen kifejtettem ezt.)
Nem jó válasz: Nem jó az online marketingje, jobb eredményeket akar.
Jó válasz: Nem elég jó az online marketingje, jobb eredményeket akar (amúgy lehet, hogy most sem megy rosszul, de érzi, hogy több van a dologban) – de a fő kihívása mégis az, hogy nehezen tudja eldönteni, hogy kiben bízhat, és kire számíthat igazán. Nem tudja, hogy egyáltalán mit várhat el az online marketingtől, és hogy mit van értelme csinálni, és mit nem. Mire és mennyit érdemes költeni és mire nem érdemes. Ki tud utat mutatni neki ebben a nehezen érthető és kritikusan fontos témában?
Úgy is gondolkozhatsz ezen a kérdésen, hogy mi az, ami miatt rosszul alszik a vevőd? (Nyilván képletesen szólva, de az is lehet, hogy szó szerint!) A fenti példánál maradva (még az is lehet, hogy magadon is ugyanezt érzed!), nem a rossz online marketing eredményektől forgolódik a vállalkozó éjszaka, hanem attól, hogy hogy a fenébe fogja megoldani ezt a problémát? Ki fog neki segíteni ebben? Honnan fogja tudni, hogy kiben bízhat?
TIPP: Ahogy a példa válaszban is látod, egyáltalán nem biztos, hogy a nyilvánvalónak tűnő kihívás az igazi kihívás. Ha nem az igazi kihívásra vagy problémára kezdesz “válaszolni”, hanem az általad (valószínűleg hibásan) gondolt problémára, akkor arra nem fognak reagálni a potenciális vevőid, vagy nem ők fognak reagálni, hanem a rossz vevőjelöltek.
Miért olyan fontos jól megválaszolni ezt a kérdést? Azért, mert az egész online marketingednek nem a cuccaidról kell szólnia. Nem arról kell szólnia, hogy milyen fasza a terméked vagy a szolgáltatásod, hanem arról, hogy miként tudják ezek megoldani a vevő kihívásait és problémáit. Ha nem tudod ezt “bebizonyítani”, akkor nem lesz sikeres a marketinged.
Kérdés #3: Mitől különleges a céged?
Ha nem tudod kapásból megmondani, hogy mi az a 3-5 dolog, amitől igazán különleges a céged, akkor van egy rossz hírem: nem különleges a céged. És egy nem különleges cég óhatatlanul arra van kárhoztatva, hogy az árakkal versenyezzen, és a vevők rosszabbik feléből tudjon csak szemezgetni. A különlegességet ráadásul úgy kell érteni, hogy a célba vett vevők szemében mitől vagy különleges? Ha például a felső tízezerből kerülnek ki a célcsoportod tagjai, akkor az, hogy te olcsó vagy, garantáltan nem különleges a számukra. Sőt, talán inkább hátrány. (És nem csak a sznobság miatt.)
Nem jó válasz: Értünk az online marketinghez, és jók az áraink.
Jó válasz: Többek között három dologtól vagyunk különlegesek: 1 – Kiemelkedően jó munkatársak. Nálunk mindenki legalább 50 emberből lett kiválasztva. Állandóan tréningezünk, állandóan fejlesztjük egymást, nem csak szakmailag, hanem emberileg is. Nálunk mindenkinek jó a kommunikációs képessége, pozitív a hozzáállása, kedves és motivált, szorgalmas. Bárkivel beszél egy ügyfél, ugyanolyan jó lesz az élménye. 2 – Sztenderdek alapján dolgozunk. Nem a véletlenen múlik, hogy mi történik egy ügyféllel. Hogy mikor hívjuk fel, hogy mikor küldünk emailt, hogy milyen a tárgyalónk, hogy mit csinálunk online marketing címszó alatt, hogy mikor küldünk jelentést, hogy van-e helyettesítés betegség esetén, és a többi. 3 – Saját módszertan alapján dolgozunk, amit közel 10 éve tökéletesítünk. Ez azzal az előnnyel jár, hogy nem akarjuk mindig újra feltalálni, hogy mi működik az online marketingben, hanem egyszerűen tudjuk, hogy mi működik. Újra meg újra.
Lehetséges, hogy nem látod a fától az erdőt, azaz nem tudod megmondani a saját cégedről, hogy mitől különleges. Pedig könnyen lehet, hogy nagyon is az, csak te nem látod ezt, és így nem is tudod “használni” (például a marketingedben). Kérdezd meg 1 – a munkatársaidat, 2 – a vevőidet! Ha a munkatársaid nem is (ami azért nem olyan jó hír), de a vevőid tuti, hogy megmondják majd, hogy mitől különleges a céged. Csinálj egy felmérést, vagy hívd fel a 20 legjobb vevődet és szegezd neki a kérdést: “mitől vagyunk szerinted különlegesek?”
TIPP: Ha véletlenül az derülne ki, hogy TÉNYLEG nem különleges a céged, akkor én azt csinálnám, hogy elkezdeném kitalálni, hogy milyen téren leszünk akkor a jövőben különlegesek. Ennek a jövőbeni különlegességnek a magja tuti, hogy már most is ott van, csak eddig nem foglalkoztál vele. Ülj esetleg össze a munkatársaiddal, és szánjatok rá egy napot, hogy vagy találjátok ki, vagy vegyétek észre a különlegességeket!
Kockázat: Könnyen belesétálhatsz abba a csapdába, hogy olyan különlegességekkel ruházod fel a céged a kérdés megválaszolásakor, ami vagy nem igaz eleve, vagy igaz, csak az nem számít a vevőknek. Tehát azt gondolod, hogy nagyon kedves a céged, közben a legtöbb munkatársad nem is kedves, vagy tudod, hogy tök olcsók vagytok, miközben a vevőknek pont abszolút nem számít az ár, tehát az nem is különlegesség ilyen értelemben.
Miért olyan fontos jól megválaszolni ezt a kérdést? Ha nem tudod megmutatni a vevőnek, hogy miért te vagy a legjobb választás az adott kihívásra, akkor egyszerűen egy leszel a sok lehetséges “eladó” közül, akiknek talán tök hasonló a portékája. És olyankor mi marad, mint egyetlen fegyvertény, a versenyben? Te is tudod: az ár. És ha az árral kell nyerned magyar kisvállalkozóként, akkor lassú halálra van ítélve a céged. Én személy szerint arra hajtok, hogy a szolgáltatásaink a lehető legdrágábbak legyenek úgy, hogy persze az ügyfelek imádják megvenni őket, mert annyira jók (és az ügyfelek tudják, hogy nincs valódi alternatívánk).
Kérdés #4: Mekkora a vevők élettartam értéke?
A legtöbb cég nem tudja megmondani, hogy “mennyit ér” neki egy vevő. Az élettartam érték azt jelenti, hogy egy “átlagos” vevő, az alatt az idő alatt, amíg a vevőnk, mennyi pénzt hagy nálunk. Ez azért nagy probléma, mert ha nem tudjuk, hogy mennyit ér egy vevő, akkor sokkal nehezebb “méltóan” bánni a vevőkkel, főleg ha ez nem ösztönös. (A legjobb cégeknél persze ösztönös az, hogy igazán fontosak nekik a vevőik.) A Klikkmarketingnél az egyik fő “tételmondat” az élettartam érték kapcsán: “Muszáj növelni.” Ez arra is rávilágít, hogy ez az érték nem egy adottság, hanem egy olyan valami, amire a vállalkozásnak van ráhatása. Lehet azon dolgozni, hogy állandóan egyre csak nagyobb legyen a vevők élettartam értéke.
Nem jó válasz: Nem tudom / attól függ / ezt nem lehet megmondani.
Jó válasz: (Ez a dolog bizalmas jellegéből adódóan egy fiktív, de életszerű válasz.) Tegyük fel, hogy szerzünk egy olyan új ügyfelet, aki kezdetben nettó 100.000 Ft-ot fizet nekünk. Az ilyen ügyfelek átlagosan 5 évig az ügyfeleink (jelenleg, de ez valószínűleg nőni fog a jövőben), és évente nőni szokott az átlagos havi bevételünk nettó 50.000 Ft-tal, az egyre bővülő szolgáltatási kör miatt. Tehát az 5 évre vetítve a becslés szerint 12 x 100e + 12 x 150e + 12 x 200e + 12 x 250e + 12 x 300e = 12 millió Ft-ot “ér” egy ilyen ügyfél. Az árrésünk 30%, tehát 3.6 millió Ft.
TIPP: Ne akadj le azon, hogy nem tudod egyetemi matematikai pontossággal meghatározni az értéket. Mi sem tudjuk. De becsléseket lehet végezni egy olyan gyors kalkulációval, amint itt fentebb leírtam. Muszáj valamilyen támpontot találni, hogy mennyit ér egy vevő. Ráadásul nem biztos, hogy ez a teljes cégre egy számmal jól leírható. Lehetséges, hogy üzletáganként, vagy termékcsoportonként eltérő. A lényeg, hogy valami közelítő, legalább nagyságrendi értékig eljuss! Azt is szoktuk mondani, hogy a vevő élettartam érték tulajdonképpen egy gondolkodásmód, mert mindig azon jár az eszem, hogy miként tudnék több és több értéket adni egy vevőnek, amiért ő egyre többet és többet hagy nálunk. Nem bízom ezt rá, hanem proaktívan teszek érte, hogy felfele mozduljon az érték.
Fájó észrevétel: Könnyen lehet, hogy egy alapos és őszinte számolgatásban az jön ki, hogy egyszerűen olyan alacsony ez az érték, hogy nem fenntartható így a biznisz, és nincs is érdemi esély az érték növelésére. Ha ez az igazság, akkor a lehető legjobb történt veled, amikor erre rájöttél. El tudsz kezdeni azon gondolkozni, hogy visszább menve a kérdéseken, milyen másik célközönség, másik problémáira tudnál akár másfajta különlegességekkel “célozni” úgy, hogy magasabb szám jöjjön ki a lehetséges élettartam értéknél.
Miért olyan fontos jól megválaszolni ezt a kérdést? Először is “mérned kell” valahogy ezt az értéket, azután pedig azonnal el kell kezdened a növelésén spekulálni. Ha rá tudsz mutatni (részben magadnak is), hogy mennyire sokat ér egy vevő, akkor a kollégáiddal is könnyebb megértetned, hogy mennyire fontos minden egyes vevőt professzionálisan kiszolgálni, hiszen sosem lehet tudni, hogy belőle épp mekkora élettartam értékű vevő lesz. Vagy ha valakin konkrétan látszik, hogy óriási az eddigi értéke, és várhatóan a további is még nagy lesz, akkor lehet neki extra figyelmet adni. Illetve ebből az értékből fog valamennyire következni a következő stratégiai kérdés is.
Kérdés #5: Mennyit költhetsz egy új vevő megszerzésére?
Ha ezzel az értékkel nem vagy tisztában, akkor vagy túl sokat költesz egy új vevő megszerzésére, vagy túl keveset. Mind a kettő komoly probléma, bár a túl sok költés fog gyorsabban csődbe vinni. Ha túl keveset költesz egy új vevőre, az azért baj, mert nem tudsz olyan tempóban növekedni, ahogyan tudhatnál, és a konkurensek le fognak nyomni. Ez az érték ugye jelentősen függ attól, hogy mennyi a vevők élettartam értéke. Ezért is annyira fontos a kérdések egymásra épülése. Könnyen hihetnénk azt, hogy a jó megoldás az, ha tudom a vevőszerzési költség lehetséges maximumát, majd arra törekszem, hogy annál lényegesen olcsóbban szerezzek vevőket. Az igazi profi hozzáállás viszont az, hogy mindig a maximumot költöm, mert így jutok a legtöbb vevőhöz. (Persze ehhez profi “back-end” szükséges a marketingedben, különben kinyírod magad. Ha érdekel, mi az a back-end, nézd meg az Online Marketing Iránytűt!)
Nem jó válasz: Az első havidíj olyan 100 ezer Ft, akkor ennek mondjuk a 10%-át, azaz 10 ezer Ft-ot.
Jó válasz: (Ez a dolog bizalmas jellegéből adódóan egy fiktív, de életszerű válasz.) Folytatva az előző kérdéseknél adott részben fiktív “esettanulmányt”, egy új ügyfelünk az élettartama során 3.6 millió Ft nettó árrést termel. Ha ennek a profit része csak 20%, az is 720 ezer Ft tiszta profit. Ez sok mindentől is függhet, de üzleti értelemben simán elkölthetnénk akár 100 ezer Ft-ot is (vagy többet) arra, hogy megszerezzünk egy ilyen új ügyfelet. (Vesd össze a hasraütéses becsléssel, ami 10 ezer Ft-ot hozott ki!)
Tapasztalatunk: Sok cég követi el azt a hibát, hogy nem foglalkozik a marketingjében a back-end résszel (nézd meg a videónkat, ha nem érted, mire gondolok), és mivel gyenge a (vagy nincs is) back-end, ezért egy új vevőből nem tudnak elég bevételt (vagy árrést, vagy profitot) generálni. És mivel nem tudnak elég sok pénzt termelni, ezért költeni sem nagyon tudnak egy új ilyen vevő megszerzésére. Ez egy 22-es csapdája így. Azért is fontos kiszámolnod és megértened a saját vevőszerzési költséged lehetséges maximumát, hogy észrevedd, ha ez fájdalmasan alacsony, és el tudj kezdeni azon dolgozni, hogy növeld ezt az értéket.
Miért olyan fontos jól megválaszolni ezt a kérdést? Ha nem vagy tisztában ennyire kritikusan fontos stratégiai kérdésekkel és számokkal a saját cégedben, akkor még abban az esetben is nagy kockázatnak vagy kitéve, ha amúgy jól megy a céged. Lehet, hogy csak a véletlen műve ez? Hogyan tudod megmondani a különféle marketing lehetőségekről, hogy melyik éri meg, mit érdemes csinálni, és mit nem, ha azt sem tudod, hogy milyen számok számítanak jónak? Ha meg tudod viszont mondani ezt az értéket, akkor sokkal jobb online marketinget tudsz csinálni, és eleve tudsz dolgozni azon, hogy felfele tolod a maximum értéket, így egyre többet tudsz marketingre költeni, így egyre jobban fog menni a céged.
Kérdés #6: Milyen marketing célt szeretnél elérni 1 éves távon?
Ez a cél nem azért kell, mert nem lehet cél nélkül vállalkozni vagy élni. Azért kell, mert ha nincs konkrét cél, akkor az egész “rendszerben” nincsen stabil paraméter. Egyszerre lesz mindennek értelme, és egyszerre nem lesz semminek értelme. Mennyit költsünk Google Ads-re? Kell nekünk blogolnunk? Hány emailt kellene a listára küldeni hetente? Elég jó a honlapunk? Egyik kérdést sem lehet megválaszolni, ha nem tudjuk a célt. Persze nagyon sok cég működik úgy, hogy nincs konkrét 1 éves online marketing célja. Lehet így is élni, tényleg.
Csak igazán nagy eredményt úgy lehet elérni, ha felrakunk egy nagyobb célt, és elkezdünk mindent ahhoz a célhoz igazítani. Így kiderülhet, hogy sokkal többet kellene költeni pl. Google Ads-re, el kellene kezdeni blogolni, és a többi. És így, még ha nem is érjük el a célt, egy sokkal nagyobb cégünk lesz 1 év múlva (szerencsés esetben nem csak anyagi, hanem minőségbeli értelemben is), mert sokkal nagyobb erőfeszítést fogunk tenni, mint a “jólvanazúgy” módszerrel. Ezért kell egy 1 éves cél.
Nem jó válasz: Több ügyfelet akarunk, amennyit csak lehet. Ehhez a büdzsé havi 300 ezer Ft.
Jó válasz: (Ez a dolog bizalmas jellegéből adódóan egy fiktív, de életszerű válasz.) Folytatva az előző kérdéseknél adott részben fiktív “esettanulmányt”, tegyük fel, hogy szeretnénk 1 év alatt 50 olyan új ügyfelet szerezni, amilyet a fentebbi kérdéseknél taglaltunk. Ez átlagosan havi kb. 4, heti kb. 1 új ügyfél. De nem biztos, hogy teljesen lineárisan van értelme gondolkozni, hanem akár úgy is (ez tényleg csak példa), hogy az első 3 hónapban szerzünk havi 2-őt, a második 3-ban havi 3-at, a harmadikban havi 5-öt, és a negyedikben havi 7-et. Ez 3×2 + 3×3 + 3×5 + 3×7 = 51 új ügyfél 1 év alatt. Azért lenne értelme így számolni, mert egyrészt fel kell pörgetni az online marketing rendszert, másrészt az “elején” megszerzett vevőkből szerzett bevételt már vissza lehetne forgatni a későbbi egyre növekvő büdzsébe. De mivel itt a cél volt a kérdés, ezért itt megállok.
Remélem érzed, hogy mennyire nem mindegy, hogy milyen célokat tűzöl ki. És nem a rosszabb motivációs trénerek hókuszpókuszai miatt, meg hogy “merj nagyot álmodni”, hanem egyszerűen azért, mert célok nélkül nem lehet normálisan dolgozni.
Tipp: Egy rossz cél is jobb, mint a semmilyen. Mert, ha van egy rossz célod, ami legalább cél, akkor előbb-utóbb rá fogsz jönni, hogy nem volt jó a cél, és tudsz rajta korrigálni, és előbb-utóbb lesz egy jó célod. Persze önmagában kérdés, hogy mit értünk rossz cél alatt. Van egyáltalán rossz cél? Szerintem lehet úgy “rossz” egy cél, hogy túl konzervatív, és nagyon könnyű elérni. De akkor búslakodni fogsz? Vagy lehet úgy “rossz”, hogy túl merész, és lehetetlen elérni. Ez nem feltétlen annyira motiváló, de lehet, hogy még is így nagyobb lesz az eredmény, mint egy túl kis célnál. (Tipp a tippben: olyan célt érdemes választani, amit a szokásosnál ugyan nagyobb erőfeszítéssel, de azért el lehet érni. Nem tesz jót az ember motivációjának, ha nem éri el a célját.) A leginkább “rossz” cél szerintem az, ami nem oda visz, ahová jutni akartál. Például rengeteg új ügyfelet akarsz, de a végén rájössz, hogy nem akarsz ennyi ügyfelet, mert egész nap melózol. De legalább erre is rájöttél az út során, szóval végeredményben sosem vesztesz azzal, ha van célod.
Miért olyan fontos jól megválaszolni ezt a kérdést? Nézd meg az ennél a pontnál lévő jó válasz példámat! Egy ilyenhez lehet költségvetést rendelni, tudsz hozzá (vagy valaki, aki érti a dolgát, az tud hozzá) eszközöket rendelni, lehet hozzá feladatokat rendelni, mérföldköveket rendelni, és így tovább. Ha nincs cél, akkor a világ egyik leggyakoribb online marketing kérdésére sem lehet jól válaszolni: “Mennyit költsek Google Ads-re / Facebookra / akármire?”. Nem tudom megmondani, ha nem tudom, hogy mi a cél. “Nekünk lenne értelme Facebookon aktívan jelen lennünk?”. Nem tudom, ha nem tudom, hogy mi a cél.
Hogyan tovább, ha ez felkeltette az érdeklődésed, és tovább akarsz lépni?
Az alábbi opcióid vannak, ha szeretnél az utadhoz tőlünk segítséget kérni:
- Vedd fel velünk a kapcsolatot, ha közvetlen segítséget szeretnél kapni, például személyes tanácsadás formájában. (Amúgy is meg tudod majd beszélni ezt a kollégáimmal, de ha gondolod, írd be az üzenetbe, hogy a 6 kérdés kapcsán szeretnél segítséget!) Konkrétan tudunk neked abban segíteni, hogy ezekre a kérdésekre olyan válaszokat tudj adni a saját céged kapcsán, ami aztán messzebbre tud repíteni, mint valaha gondoltad.
- Regisztrálj az Online Marketing Iránytűre, ami egy 60 perces (ingyenes) videó, amiben én magam mesélem el neked, hogy mi az a néhány dolog az online marketingben, amivel viszonylag kevés (idő-, energia- és pénzbeli) befektetéssel nagy eredményt lehet elérni.
- Hallgasd a podcastomat, amiben több adásban is beszélek marketing stratégiáról! A következő hetekben fog kijönni az egyik új adás, amelyik konkrétan szinte végig erről a 6 kérdésről szól, ezért most még nem tudom megmondani az adás számát.
